Akik Árpád sírját keresik, azoknak először Fehéregyházát kellene megtalálniuk. Sok zavaros kutatás ellentmonásos okfejtését olvastam már. A Felkis-féle térképröl már évek óta tudok, jónéhány ember figyelmét igyekeztem már felhívni rá, ám teljesen hatástalanul. Berlász Jenö: "VESTIGA RUDERUM ALBAE ECCLESIAE, Fehéregyház egy XVIII. századi térképen" című cikkében, amely Budapest Régiségei XVIII. kötetében (1958) jelent meg, ír az akkor ismét megtalált térképről. A térkép valóban igen pontos a török-háborúkat megelőző térképekhez képest, feltehetöen háromszögeléssel készült, de nem egészen északi tájolású. Csodálkozom viszont azon, hogy noha lépték is van mellékelve a térképhez, mindenki elbandzsítja a távolságokat. A XIX. századi kutatók valahol a Mocsáros-dűlő környékén keresgéltek, míg Berlász Jenő az Üröm-hegy tetején kutatott. A cikk olvasói pedig kritika nélkül elfogadják a Berlász-cikk téves meghatározását, noha minimális térkép és helyismerettel, valamint a lépték használatával is elég egyértelmüen látszik, hogy Fehéregyháza a térkép szerint pár száz méteres pontossággal valahová a Szőlővész utcai kápolna és a Római kút közötti terület közelébe eshetett. Persze lehet, hogy téves a térkép, de furcsának tűnik számomra, hogy mindenhol keresték már Fehéregyházát, csak ott nem, ahol az egyetlen fennmaradt térkép jelöli. Talán a térkép szokatlan tájolása, valamint térkép szerint a Csúcs-hegy oldalában haladó Esztergomi országútnak a ma használatos Bécsi úttal való téves azonosírása okozhatta a zavart. Noha sok tisztázatlan kérdés marad, több dolog is megerősíteni látszik Felkis-térképét.
Egyházi tekintetben Békásmegyer, Nyék és Gercse is szoros kapcsolatban állt Fehéregyházzal. Ha Fehéregyház közvetlenül Ó-Buda mellett feküdt volna, furcsa lett volna ez a szoros kapcsolat...
Az 1355. augusztus 26.ai és 1524. dec. 8.ai és az 1473-as határjárásokból kiderül, hogy Fehéregyház valahol a mai Hármashatár-hegy vonulatának az északi lábánál van. Ezekből és egyéb forrásokból kiderül, pl.: Perényi nádor 1510. január 20.-as parancsából, hogy Fehéregyháza az esztergomi út mentén volt. Az úton tovább haladva a budai templom birtoka után Őrs falu következett. Egyéb oklevelekből kiderül, hogy Őrs falu Solymár és Óbuda közé esett, határos volt Ürömmel és áthaladt rajta a Borosjenőről Budára menő út. Őrs falu helye kulcsfontosságú lenne, ám sajnos nem ismerjük elég pontosan. Jelenleg a kutatók a Római-kút környékére teszik.
 Római-klút környékeúgy egy mérföldre fekszik Budától, mint az Mátyás király levelezésében szerepel. 1480. július 23. - Mátyás király IV Sixtus pápától felhatalmazást kér azon szándékához, hogy a Fehér egyház plébániatemplomában a pálosokat behelyezhesse és a helyet a szerzeteseknek adhassa. Ebben a levelében Fehéregyházát "alig egy mérföldnyire" teszi a Budai-vártól. A magyar mérföld a lexikon szerint 8353.8 méter. A középkorban emlegetett egyéb ismert távolságadatok is nagyjából ennek felelnek meg. A római kút környéke is körülbelül ekkora távolságra van a Buda várától.
Az 1355. augusztus 26.ai óbudai határjárásbál az a rész igen érdekes, ahol a határbejárás során a mai Római-fürdőtől a római vízvezeték mentén dél felé haladva egy várhoz jutnak, és arról a környékről egy országút visz Fehéregyháza felé. A történészek ezt a középkori Ó-Budai várral, és a mai Vörösvári úttal azonosítják. A középkorban az amfiteátrumokat váraknak hitték, és egy római kori út ment az aquincumi polgárvárosból a Csúcs-hegy irányába, hogy ott csatlakozzon az esztergomi nagy úthoz. Talán ez is lehetséges. Ez egyben magyarázat lenne arra, hogy miért egy névtelen falut emleget a határvonal mentén, miért nem Óbuda mezővárosát.
Bél Mátyás leírásának a Pilisi járásról szóló XIII. paragrafusa szerint az Aquincumi romterület peremén van Fehéregyháza. Az nagyjából ráillik a Római-kút környékére is. A Testvérhegynél, és a Csúcs-hegynél még vannak római romok.
Bél Mátyás: Pest Megyéről: II. rész, III. fejezet,. alapján Pomáz és Kalász után megemlíti Fehéregyházat, amelyet Óbudánál egyszer már tágyalt, és befejezi a falvak felsorolását. Ez azt mutatja, hogy nem eshetett egészen Óbuda közvetlen közelébe. Ha az ürömi fennsíkon kelt át, akkor éppen a Római-kút környékére ér. Üröm elnéptelenedett, talán ezért nem említi.
Északra fekszik a nyéki vadasparktól, ahogy Oláh Miklós leírta. Oláh Miklós: Hungaria, V. fej. Budáról. A leírás szerint körbejárja Budát, és bemutatja a környéket. A nyéki vadaspark után következő részben említi: "... Szorosan véve észak felé részben más szőlőtermő hegyek magasodnak, melyek lábánál egy másik pálos kolostor áll a Szent Szűznek szentelve, melyet Fehér Máriának hívnak, részben pedig Sicambria városának - róla majd később szólunk - máig látható romjai. A Duna mentén dél felé van Óbuda mezőváros, ... " A nyéki vadasparktól északra a Pesthidegkúti-fennsík van. Gercse falu valaha ennek a keleti végében állt. A fennsíkról nézve a Csúcs-hegy és a többi hegy kicsinek tűnik. A Római-kút a Csúcs-hegy lábánál van. A Vörösvári út vége meglehetősen keleti irányban fekszik a nyéki vadasparktól, ez nyilvánvaló ellentmondás!
A korabeli írott források szerint Fehéregyházától egy patak folyt az óbudai zárda felé. A középkorban az Aranyhegyi patak valahol a mai Filatori-gátnál ömlött a Dunába. A csillaghegyi és a rómaifürdői források vize valószínűleg már ekkor is mesterséges mederben folyt a Dunába Aquincumnál. Az aranyhegyi patakba folyik a Római kút vize is. Ha a Clarissa zárda a patak torkolátánál volt, akkor a patak végsősoron feléje folyt. A ferencesek kúriája ugyancsak a patak torkolata környékén állhatott.
A Fehéregyház elnevezés talán a Csúcshegy környékének vakítóan fehér karbonátos mészkövéből eredt. Lehet, hogy ebből a fehér, ám meglehetősen puha kőzetből építették a templomot, és nem a szürke dolomitból. A középkori templom "Fehér Mária" elnevezése és a hegy túloldalának mai "Mária-hegy" elnevezésének összecsengése lehet hogy nem véletlen.
Talán az a tény is megerosíti a Felkis-féle térképet, hogy a Csúcs-hegy környékén már nem is egy honfoglaláskori sírt találtak. Talán köztük volt Árpádé is, vagy a közeli környezetéé? Ki tudja... Lehetséges, hogy a Római-kút valaha foglalva volt, és komederben folyt egy darabon, a közeli római-kori villa irányába, ahogy Anonymus leírta Árpád sírjának környékét?...

 

Egészen pontosan azon a helyen, ahol a térkép Fehéregyházát jelöli, ott a régészek csak egy római-kori őrtorony romjait találták.

Talán Felkis ezt vélte Fehéregyháza romjainak?