EMESE ÁLLMA

Álmos fejedelem Anonymus szerint 819-ben született, tehát nagyjából 1200 éve! Álmos fejedelem, nem honfoglaló, nem is államalapító. Mégis vele kezdődött a magyar rörténelem. A magyar uralkodóház, a magyar hadsereg, a magyar nemzet megalapítója. Noha pogány volt, bölcs, Szentlélek által megáldott uralkodóként emlegetik, akinek leszármazottai között úgy tucatnyi szent akadt, és ha nem lett volna pogány, talán még őt is szentté avatták volna. Emese feltehetően sámaánasszony lehetett, és az szellemvilággal kötött szövetsége öröklődött családjára.
A magyaroknak Álmos korában még nem volt hazája, hontalanul vándoroltak keresztül fél Ázsián és fél Európán, hogy hazára leljenek. A röghözkötött, feudális gondolkodás úgy véli, hogy a nép a földterülethez kötött, és egy nép egyszerűen lakosság... Csakhogy ez nem igaz! A magyar nép törzsei éppen a hontalanságban, a vándorlás során forrtak egybe! A nemzethez tartozás igazából azt jelentette, hogy ugyanabban a hadseregben, ugyanazon főparancsnok vezérletével indultak csatába.
A kezdeti magyar történelem két legalapvetőbb forrása Anonymus Gesta Hungarorum című műve, és Bíborban-született Konstantin bizánci császár írásai. Észrevehető, hogy e két mű szöges ellentétben áll egymással. Míg Bíborban-született Konstatnin gyenge, a besenyők elől fejvesztve menekülő magyarokról ír, addig Anonymus egy kis létszámú, mégis igen erős hadseregről ír, amely csak úgy útközben legyőzi az egyesült orosz-kun seregeket, beveszi Kijevet, aztán tovább vonul a Kárpát-medencébe, ahonnan kikergeti a frankokat, németeket, szlávokat, bulgárokat és a bizánciakat, miközben minden csatát megnyer!
A hivalatos történelemtudomány Bíborban-született Konstantínt tekinti hitelesnek, ugyanis Anonymus itt-ott téves dolgokat írt a nyugati világgal kapcsolatban. Feltehető lenne azonban az is, hogy Anonymus a magyar történelmet pontosabban írta le, mint a magyarokról kósza szóbeszédekből, közvetett úton értesülő bizánci császár, a nyugati történelemmel kapcsolatban viszont a bizánci császár volt a tájékozottabb.
Nehezen hihető, hogy a korábban említésre sem méltatott, jelentéktelen magyarok, akik rettegve menekülnek a besenyők elől, hirtelen megtáltosodnak, szétverik az egyesült orosz seregeket, beveszik Kijevet, aztán két világhatalmat is kiűznek a Kárpát-medencéből.
Mi is történhatett valójában, ha Anonymust hitelesnek tekintjük?
 
Ázsiában úgy kétezer éve a hunok uralkodtak. A Hun-birodalmat az avarok megdöntötték, és a hunok Európa irányába szorultak, itt megalapították az Európai Hun-birodalmat, amely sajnos Atilla halála után szétesett, de a hun birodalom utódnemzetei szétszóródva továbbra is urallták Kelet-Európa déli részét. Ezek után az Ázsiai Avar-birodalmat megdöntötték a törökök, az avarok pedig a hunok korábbi példáját követve nyugat felé menekültek. Az avarok menekülés közben legyőzték az egymással harcoló hun utódnépeket, és megalapították az Európai Avar-birodalmat.  (Ahhoz gyengék voltak ugyan, hogy Ázsiában szembeszálljanak a törökökkel, de a jóval kisebb Európában tekintélyesnek számított a haderejük.) A Göktürk birodalmat 745-ben az Ujgurok döntötték meg. Az Ujgur-birodalmat pedig 840-ben döntötték meg a kirgizek.
Álmos tehát kb. 21 éves lehetett, amikor az Ujgur-birodalom összeomlott.
 
A magyar hadsereg kis létszáma ellenére jelentős ereje azt jelzi, hogy egy nagyobb birodalom elit-hadseregéről van szó,
amely a Hunok és Avarok korábbi példáit követve nyugat-felé menekült egy vesztett háborúból, idejekorán felismerve,
hogy ha Ázsiában már nem járhatnak sikerrel, akkor ott van még a Kárpát-medence, mint utolsó mentsvár.
 
Mivel Álmos idejében omlott össze az Ujgur-birodalom, feltételezhető, hogy az Ujgur-birodalom vezetői egy kis létszámú, megmaradt, harcedzett elit-hadtesttel kísérve nyugat felé menekültek. Az elit-hadtest feltehetően az Altáj-hegység környékéről származhatott, mivel a magyar nyelv némely szavai az altáji törökre hasonlítanak... Az Ujgur birodalom menekülő előkelőségei között ujgurok és dokúz-ogúzok is lehettek, hiszen az ujgurok a dokúz-ogúzokkal szövetségben
kormányozták a birodalmukat. A kirgizek elől menekülve először a Kazár-birodalom peremvidékén az Aral-tó környékén telepedtek meg a dokúz-ogúzok vidékén,  eleinte három évig szövetségben a Kazárokkal, ám feltehetően túl önállóak akartak lenni, és ellentétek támadtak a kazárokkal. 868-ben kitört a török-kazár háború,m amelyben a kazárok vereséget szenvedtek, ám ekkor a Kharezm-i mohamedánon segítségét kérték, amitől megfordult a háború menete. A kazár-török háború idején Álmos 49 éves lehetett... A magyar hadsereg, Álmos vezetésével észak-felé menekült, délen a mohamedánok, keleten a kirgizek, nyugaton a kazárok szorongatták. A hadsereg a hantik-és manysik földjén eltöltött pár évet, aztán átkeltek a Déli-Urál és a Középső-Urál közötti átjárón. Itt is megpihentek a baskírok, csuvas-törökök földjén, aztán Szuzdalnál átkeltek a Volgán. Ezek után a Kazár-birodalmat észak felől félkörívben megkerülve, az orosz területeken áthaladva indultak a Kárpát-medence irányába.  Útközben szétverték az orosz seregeket és bevették Kijevet, amely akkoriban az oprosz fejedelemségek legfontosabb városa volt. Innenm tévedésből először Lengyelorsztág irányába indultak tovább, de rájöttek a hibájukra, és dél felé fordultak. Így érkeztek a Kárpát-medencéig. Sajnos Álmos útközben meghalt, és fia, Árpád vette át a hadsereg irányítását. A 896-os honfoglaláskor Álmos már 77-éves lett volna...

A magyarok vándorútja 840-896

A magyarok vándorútja 840-896

 
Úgy történhetett a magyar nemzet kialakulása, hogy a hadsereg nyugat felé vonultában a hadseregbe sorozott  útközben legyőzött törzseket. Bíborban-született Konstantin valószínűleg nem lehetett tisztában azzal, hogy a magyar fősereg igen távolról érkezett, és útközben magával sodort különféle törzseket, akik nem táltosodtak meg, hanem csak betagozódtak egy jól szervezett hadseregbe... Amagyarok nem a besenyők elől menekülktek, hanem azoknál sokkal nagyobb erők elől. A besenyők csak a kazárok hűbéresei voltak...
 
A Kárpát-medence tehát több esetben is a bukott ázsiai birodalmak elitjeinek a végső menedéke lett. Később a hunok, avarok, magyarok után a kunok is a Kárpát-medencébe menekültek a mongolok elől.
A hivatalos történelemtudomány az Ob és a Káma-vidékére teszi a magyar őshazát, és azt vélik hogy onnan sodródott a magyarság évszázadok alatt nyugatabbra, ahol a magyar hadsereg átvonult.
Csakhogy feltehetően nem lassú sodródás, hanem villámgyors hadmozdulatok történtek, pár évized alatt a magyar sereg óriási távolságokat tett meg, miközben megőrizte és még növelte is harcerejét. Álmos feltehetően ujgur vagy dokúz-ogúz nyelven beszélhetett, amikor elindultak a magyarok Ázsiából. Mire megérkeztek, a hadseregbe útközben besorozott török és ugor törzsek keveréknyelvét beszélhették, ami a Kárpát-medencében az avar nyelvvel is keveredfhetett...
 
Mi magyarok, a hun, avar, ujgur és kun elit leszármazottjai vagyunk! 
Őrizzük meg azt az országot, és függetlenségét, amelyet Emese, a sámánasszony megálmodott 1200 éve!
 
Sajnos sem Atillának, sem Álmosnak nincs Budapesten jelentőségükhöz fogható szobra.
A hősök terét Árpád szobra urallja. Álmosnak és Atillának más helyszíneken kellene szobrot állítani. Például a királyi várban,
vagy esetleg a gellért-hegyi vorosilov-féle szabadságszobor helyére állítva. A dolog Álmos esetén sürgető, a magyar történelem sarokkövének az 1200. születésnapja közeleg!
Tisztelettel: Bakonyi Gábor.